A Skilly nem a fogyatékosságok alapján kategorizál, hanem a speciális igények mentén gondolkodik, ebben az írásban mégis két csoportra koncentrálunk. A kerekesszékkel való közlekedés azonnal látható, rögtön bekapcsolhatja a sztereotípiákat, míg a hallássérülés nem feltétlenül derül ki azonnal. E két megélést szeretnénk közelebb hozni, hogy a tévhitek helyett a valós tapasztalatok alapján közelítsünk a témához. Mire lehet szüksége egy kerekesszékkel közlekedő vagy egy hallássérült munkatársnak? Hogyan tudja a valós tapasztalat eloszlatni a tévhiteket? Milyen kétségek adódhatnak az információhiányból?
A Skillyben alapelveink közé tartozik, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalókat nem a fogyatékosságuk alapján kategorizáljuk, hanem a speciális igények mentén igyekszünk nekik olyan munkakörnyezetet és pozíciót ajánlani, ami a leginkább passzol az adott emberhez.
Amikor sikeres az összekapcsolás munkáltató és megváltozott munkaképességű munkavállaló között, akkor abefogadó csapatnak onboarding tréninget tartunk. Ez praktikusan nyújt eszközöket a speciális igényekhez való alkalmazkodásban, illetve eloszlatja a tévhiteket, ledönti a tabukat, lehetőséget biztosít egy érzékeny, nyílt és értő kommunikációs tér kialakítására.
Cikkünkben ezeket az aspektusokat szeretnénk körbejárni:
Kerekesszékkel a munkahelyen
A kerekesszékkel való közlekedés azt jelenti, hogy a munkavállaló folyamatosan kalkulál,, hogy ahova menni szeretne, oda el tud-e jutni kerekesszékkel, el tud-e menni akadálymentes mosdóba, van-e rámpa, elfér-e a kerekesszék. Ez rengeteg láthatatlan munkával jár, sok esetben sajnos nagyon nehéz hozzájutni az akadálymentességi információkhoz. Az újonnan kialakított irodaházak egyre inkább figyelembe veszik a tervezésnél a fizikai akadálymentességet, ami segíti az inkluzív munkakörnyezet kialakítását.
Ami a legfontosabb azonban, hogy merjünk kérdezni. Sokszor tapasztalják kerekesszékkel közlekedő emberek, hogy pusztán jószándékból az utcán járókelők hozzáérnek a kerekesszékhez és tolni kezdik őket. tud hasznos is lenni a fizikai segítség, de fontos, hogy ezt mindig egy kérdés előzze meg, ugyanis nem biztos, hogy szükség van a segítségre.
Sokan azt gondolják, hogy a kerekesszék használata miatt valaki nem tud hatékonyan dolgozni. A kerekesszékesek nem képesek elvégezni az elvárt munkát, csak nagyfokú segítség mellett – hangozhat el a mondat. Valójában sok kerekesszékes munkavállaló képes ugyanarra, mint bárki más, csak más módon közelíti meg a feladatokat. Munkakörnyezetük gyakran egyedileg van kialakítva, hogy megfeleljen szükségleteiknek.
Tarnai János friss tapasztalatát osztja meg az új munkahelyre való beilleszkedéséről:
“A fogadtatás meglepően természetesre és zökkenőmentesre sikerült, annak ellenére, hogy jelenleg én vagyok itt az egyetlen kerekesszékes alkalmazott. Mindenki nagyon barátságos és segítőkész volt, ám hamar világossá vált a többiek számára, hogy nem igénylek semmiféle különleges bánásmódot. Ez részben betudható annak, hogy az épület teljes mértékben akadálymentes, részben pedig annak, hogy évek óta egy kerekesszékben töltöm a mindennapjaimat, és ez nagy mértékben segített tökélyre fejleszteni a problémamegoldó képességemet. Szóval összességében úgy töltöm ott a munkaidőmet egy számítógép előtt ülve mint bárki más, csak az én székemen egy kicsit nagyobb kerekek vannak.”
János hibrid munkarendben dolgozik, hetente 1-2 alkalommal jár be, ami egy praktikus megoldás lehet a teljes csapatra nézve.
Hallássérült kolléga
A hallássérülés esetében is sok tévhit és információ hiányból fakadó bizonytalanság veheti körbe a munkavállalót. Pedig a munkáltatónak csak meg kell tudni, hogy a munkavállaló hogyan szeretne kommunikálni.
Itt sok verzió lehetséges: elképzelhető, hogy a hallássérült kolléga tud szájról olvasni – ekkor nagyon fontos az artikulált és az adott egyén irányába történő beszéd. Számos olyan technológia létezik, amely segíti az írásos, telefonos vagy online kommunikációt, olyan jelzések, amelyek segítik a hallássérült kolléga zökkenőmentes kommunikációját.
A kommunikáció akadálymentesítése nagyszerű hatással lehet az egész csapatra. Lehet, hogy bizonyos emberek jobban szeretnek élőszóban beszélni, míg mások az írásos módot preferálják. Az is nyílt és elfogadó szervezeti kultúrára vall, ha a dolgozók elmondhatják, nekik hogyan esik jól a kommunikáció, mivel van nehézségük, miben fejlődnének szívesen.
“Amikor állást kerestem, úgy éreztem, hogy hibát követtem el azzal, hogy már az önéletrajz mellé csatolt kísérőlevélben jeleztem a hallássérülésemet, és kértem, hogy e-mailben kommunikáljanak velem. Sajnos emiatt sok helyről nem kaptam visszajelzést, mert a munkáltatók sokszor nem tudják, hogyan kezeljék ezt a helyzetet.”
Matuska Glória hallássérült fiatal munkavállaló mondataiból is kiderül, hogy a tévhitek és információhiányok mekkora szakadékot tudnak képezni munkáltató és hallássérült munkavállaló között.
Glória aztán szerencsére sok pozitív munkahelyi tapasztalot is szerzett, ahol a nyitottság volt a jellemző. Őszintén beszél a mindennapi kommunikációs kihívásokról is:
“Ha ötödszörre sem értjük meg ugyanazt a mondatot, az nem azért van, mert nem figyeltünk, hanem mert a mondott információ valamiért nem érthető, vagy nem elég világos számunkra. Ilyenkor sokat segít, ha a másik fél körülírja a mondandóját, vagy más szavakkal elmagyarázza, amit szeretne közölni. Az is segíthet, ha az elmondottakat emlékhez, valamilyen logikához kötjük, így könnyebben értjük meg. A legfontosabb tanácsom az, hogy a kollégák maradjanak természetesek – ne kiabáljanak, ne erőltessenek túlzott artikulációt, és mindig tiszteljék a személyes határokat. Egy kis odafigyeléssel és nyitottsággal könnyen kialakulhat egy gördülékeny és kiegyensúlyozott munkakapcsolat.”
Csak buzdítani tudunk minden munkáltatót, hogy tegye meg az első lépéseket egy fogyatékosság szempontjából is befogadó munkahely kialakítása felé.
Gyakran a tabu kérdések feltevése, a tévhitek eloszlatása, illetve az informálás hatalmas előremozdító erővel bír.
A Skilly ezért dolgozik, állunk rendelkezésre!
