A Siketek Világnapja apropóján Matuska Glória Skillysünk osztja meg saját élményeit, és ad gyakorlati tanácsokat annak érdekében, hogy segítsen tudatosítani a legfontosabb dolgokat a hallássérültekkel való kommunikációban.
Hallássérültként sokszor találkozom azzal, hogy a környezetem bizonytalan: hogyan beszéljen velem, mire figyeljen? Néhány személyes élményem és más hallássérültek tapasztalata alapján összegyűjtöttem pár szempontot.
Személyes élmények
- Család: siket nagymamámmal sokat beszéltünk telefonon, mert a hangját már jól ismertük, és így megértettük őt. Ez mutatta meg nekem, hogy türelemmel sok minden lehetséges.
- Mindennapi helyzetek: koncerteken sokan azt hiszik, hogy ha odahajolnak és a fülembe hangosan mondanak, attól jobban hallom. Pedig a hallókészülék ilyenkor csak a háttérzajt erősíti. Ami viszont tényleg segít: ha tisztán, szemből beszélnek, és gesztikulálnak úgy könnyebb szájról leolvasni.
- Volt már olyan, hogy jeleztem: hallássérült vagyok. Erre valaki ordítva, túl közelről kezdett el beszélni hozzám. Ez annyira kellemetlen volt, hogy nem tudtam szájról sem olvasni, és a túlzott hangerő miatt sem értettem, mit mond. Ilyenkor nagyon zavarba jövök.
Gyakorlati tanácsok
- Ha szeretnél jól kommunikálni egy siket vagy nagyothalló emberrel, ezekre figyelj:
- Fordulj szembe vele, és tartsd a szemkontaktust.Úgy a legjobb, ha világos helyen beszéltek, és a fény az arcodra esik.
- Beszélj nyugodt tempóban, normál hangerővel, tisztán artikulálva. Nem kell túl lassan vagy túl gyorsan.
- A suttogás sajnos nem érthető, ezért inkább normál hangerővel beszélj.
- Ha zajos a környezet, keressetek egy csendesebb helyet.
- Bátran használj gesztusokat és mimikát – sokat segítenek, és nagyon értékeljük!
- Ha nem értett meg elsőre, fogalmazd át más szavakkal.
- Nyugodtan kérdezd meg, hogy így érthető-e – ez segít, nem kellemetlen.
- Ha szükséges, legyen kéznél papír és toll, vagy írd le a telefonon.
Amit különösen szeretnénk
- Fogadd el, hogy ugyanúgy emberek vagyunk, mint bárki más, csak másképp kommunikálunk.
- Nagy öröm, ha valaki nyitott, türelmes, és partnerként tekint ránk.
- Ha nem halljuk, amit hátulról mondanak, ne legyints – csak szólj újra, szemből.
- Nagy öröm, ha valaki akár csak egy-két alap jelet megtanul, például a ‘szia’ vagy a ‘köszönöm’ jelet, ez apróság, de sokat jelent.
- Nem minden hallássérült tud jelelni, és nem mindenki hord hallókészüléket. Érdemes inkább megkérdezni, mi a számára kényelmes.
Előfordul, hogy belefáradunk a sok visszakérdezésbe. Ilyenkor nem a közöny, hanem a kimerültség miatt mosolygunk tovább.
De nem kell különleges tudás vagy „trükk” ahhoz, hogy megértsük egymást. A legfontosabb: türelem, nyitottság és tisztelet. Ha így közelítünk, a kommunikáció nem fal, hanem híd lesz köztünk.
